Cikkek : Belpolitikai ssztz a dl-afrikai elnkre |
Belpolitikai ssztz a dl-afrikai elnkre
Elspr vlasztsi gyzelme utn csupn hrom hnappal mris bonyolult belpolitikai vlsggal kell szembenznie Dl-Afrika elnknek. Jacob Zumalegfontosabb tmogati, a szakszervezetek mris benyjtottk a szmlt: magasabb breket, a gazdasgban pedig baloldali fordulatot kvetelnek. A nyomornegyedek laki jobb szolgltatsokat - vizet s jobb lakskrlmnyeket - szeretnnek, s a fejlds tjban ll korrupt hivatalnokok levltst.
Ekzben maguk az nkormnyzati dolgozk is sztrjkkal fenyegetznek, a klfldi befektetk pedig pp attl flnek, hogy Zuma enged a szakszervezetek kvetelseinek. Nemrg a jvre Dl-Afrikban megrendezsre kerl focivb egyik stadionjt pt munksok is sztrjkba lptek, ezzel veszlybe sodorva az elkszleteket.
Az apartheid elleni harc legends alakja, a kisemberekkel knnyedn szt rt Zuma legfontosabb vlasztsi zenete az volt: felemeli a szegnysgben tengd millikat. Ez azonban nem lesz knny, Afrika legersebb gazdasga ugyanis 17 v ta elszr recessziba sllyedt. A Reutersnek nyilatkoz elemzk szerint azonban mg a pnz sem volna elg, ugyanis a jelenlegi, kpzetlen hivatalnoki kar semmikpp sem tudn megoldani a laksgondokat s munkanlklisget.
A nyomornegyedek laki azonban egyre trelmetlenebbek: a hten ngy napon t tartottak a zavargsok Johannesburg kzelben, ahol a tntetk kvekkel dobltk meg a rendrket, akik gumilvedkekkel s knnygzzal oszlattk fel a tmeget. Zuma pedig kzlte: minden jogtalan tntetsre lecsap a rendrsg. A munkltatkat s a munkavllalkat pedig arra krte, hogy a gazdasgi versenyre tekintettel prbljanak megrtbbek lenni egyms irnt az idei brtrgyalsokon.
|