A felmeleged�s puszt�t� sz�razs�got hozhat Nyugat-Afrik�ban

Afrik�ban a Szahara d�li perem�n�l, a sivatag �s a szavanna �v tal�lkoz�s�n�l h�z�dik a Sz�hel-�vezet. A ter�let rendk�v�l �rz�keny az �ghajlat v�ltoz�saira, �s a sivatagosod�s szempontj�b�l val�sz�n�leg a F�ld leg�rz�kenyebb t�rs�ge. Az �vezetet a k�zelm�ltban rendk�v�l s�lyos asz�lyok s�jtott�k, hatalmas �h�ns�geket �s elv�ndorl�si hull�mot eredm�nyezve. A teljes �vezetre kiterjed� legut�bbi nagy sz�razs�g a 20. sz�zad ’60-as �veiben kezd�d�tt, a ’70-es �vekre n�mileg cs�kkent a m�rt�ke, hogy a ’80-as �vekre az 1984-es cs�csponttal ism�t f�ler�s�dj�n. Az asz�ly idej�n a sivatag ter�lete mintegy 200 kilom�tert tol�dott ki d�li ir�nyba.

Amerikai kutat�k kimutatt�k, hogy Afrika szubszaharai ter�leteinek t�rt�net�ben nem ritka az �vsz�zados sz�razs�g sem, amely nem csak a Sz�hel-�vezetet �rinti. A F�ld �ghajlat�nak meleged�se m�g komolyabb� teheti az asz�lyos peri�dusokat. Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem kutat�ja szerint �szaknyugat-Afrika nagy r�sze m�r most is a fenntarthat�s�g hat�r�n van.

A szakember �s koll�g�i a gh�nai becsap�d�sos eredet� Bosumtwi kr�tert� fen�k�led�keinek vizsg�lta alapj�n vont�k le k�vetkeztet�seiket, amelyet a tekint�lyes Science c�m� term�szettudom�nyos foly�irat legut�bbi sz�m�ban publik�ltak. A t� alj�n l�v� �led�k�sszlet 3 ezer �vre visszamen�en konzerv�lta a vid�k �ghajlat�nak nyomait. Mivel az id�j�r�si feljegyz�sek �sszesen csak kb. sz�z �vre ny�lnak vissza, az �led�k elemz�se sok fontos �j adatokat eredm�nyezett.

A kutat�k az �led�kben felfedezt�k a 20. sz�zad m�sodik fel�ben puszt�t�, m�g e ter�letre is kiterjed� sz�razs�g nyomait, azonban ezek mellett �vsz�zadokig tart� „megasz�razs�gok” jeleire is bukkantak. Kutat�saik alapj�n a legut�bbi ilyen peri�dus 1400-t�l 1750-ig h�z�dott. Els�llyedt, kihalt erd�s�gek nyomait tal�lt�k meg, amelyek ebb�l az id�b�l sz�rmaznak. Az �led�kek tan�s�ga szerint ekkor a t� �vsz�zadokra kisz�radt.

A Sz�hel-�vezetben lezajlott legut�bbi nagy asz�ly hat�s�ra a t� v�zszintje mintegy �t m�tert cs�kkent, a sz�ls�s�gesen sz�raz id�szakokban viszont ak�r harminc m�teres v�zszint-s�llyed�s is elk�pzelhet�. A legut�bbi �vtizedek adatainak elemz�s�b�l a tud�sok arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy az asz�lyos id�szakok a tenger felsz�ni h�m�rs�klet�nek v�ltoz�saihoz k�thet�k.

B�r a megasz�razs�gok el�fordul�s�nak pontos ok�t a tavi �led�kek vizsg�lat�val nem siker�lt meg�llap�tani, a szakemberek egyet�rtenek abban, hogy a glob�lis felmeleged�s m�g puszt�t�bb� teheti az asz�lyokat. A sz�m�t�sok szerint m�g ha az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�t siker�l drasztikusan cs�kkenteni, a r�gi�ban a h�m�rs�klet akkor is mintegy 2, 8–5, 6 Celsius fokot fog emelkedni a k�zelj�v�ben.