Egykor Afrika egyik legnagyobb tava lehetett, m�ra azonban eredeti nagys�g�nak alig egyhuszad�t �ri el.

K�nnyen elk�pzelhet� viszont, hogy a Cs�d-t� a glob�lis felmeleged�s �s az emberi beavatkoz�s hat�sa miatt fokozatosan elt�nik a t�rk�pr�l. 

Cs�d, Kamerun, Niger �s Nig�ria k�z�s tava az ut�bbi negyven �vben jelent�s v�ltoz�son ment kereszt�l: az �tlagosan alig m�sf�l m�ter m�lys�g� t� egykoron hatalmas kiterjed�s�nek k�sz�nhet�en, igen sok ember v�zell�t�s�t oldotta meg. B�r f�nykor�ban is a legm�lyebb pontj�n csak 7 m�teres m�lys�get �rt, de �gy is a n�gy orsz�g legal�bb 20 milli� lakos�nak jelentett biztos meg�lhet�st; nem csak iv�vize, hanem gazdas�gi ereje r�v�n is: a t� k�r�l �l� emberek java r�sze ugyanis hal�szatb�l tartotta fenn mag�t. 

A visszah�z�d� t� azonban a halak sz�m�ra is a pusztul�st jelentette. Hal�szat helyett, a k�rnyez� lakoss�g imm�ron mez�gazdas�ggal k�nytelen foglalkozni a term�kenyen h�trahagyott t�medence ter�let�n; csakhogy ez kor�ntsem jelent biztos meg�lhet�st. P�r �v ut�n ugyanis az egykori t�fen�k talaja teljesen kimer�l, �s mivel nincs ut�np�tl�s, a sivatagosod�snak k�sz�nhet�en a Szahara egyre d�lebbre h�z�dik. 

A zsugorod� Cs�d-t� 

J� hat ezer �vvel ezel�tt m�g 400 ezer n�gyzetkilom�teren ter�lhetett el a Cs�d-t�; 1960-ban, geogr�fusok 26 ezer n�gyzetkilom�terre becs�lt�k a m�ret�t; egy 2000-ben v�gzett felm�r�s szerint azonban m�r csak alig 1500 n�gyzetkilom�ternyi ter�letet foglalt el. A v�zut�np�tl�st k�t forr�s biztos�totta: egyr�szt a j�niust�l augusztusig tart� b�s�ges monszunes�k, m�sr�szt a Cs�d-t�ba torkoll� k�t legnagyobb foly�, a Chari �s a Logone. 

B�r a Szahara sz�l�n tal�lhat� t� alapvet�en �rz�kenyen reag�l a klimatikus v�ltoz�sokra, a BBC tud�s�t�sa szerint jelenleg kor�ntsem csak a klimatikus v�ltoz�snak k�sz�nhet�, hogy a k�t nagy foly�b�l m�r csak alig kap ut�np�tl�st a Cs�d-t�, illetve, hogy a monszunes�k gyakorlatilag teljesen elmaradnak. Jonathon A. Foley �s Michael T. Coe m�r p�r �vvel ezel�tt felh�vt�k a figyelmet arra, hogy a Cs�d-t� k�rny�k�n �l� emberek drasztikus beavatkoz�sa a k�rnyezetbe legal�bb olyan nagy jelent�s�ggel b�r a t� kisz�rad�s�ra n�zve, mint a glob�lis felmeleged�s. 

Domin�-effektus 

A szerz�p�ros a Journal of Geophysical Research c�m� foly�iratban megjelent cikk�ben arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a term�szetesnek mondhat� v�zszintv�ltoz�s adott f�zis�ban, amikor is a t� kisebb m�ret�re h�z�dott vissza, az emberi beavatkoz�snak k�sz�nhet�en visszaford�thatatlann� v�lt a t� kisz�rad�sa. A domin�-hat�sk�nt le�rt folyamat kezdet�n a t� k�r�l �l� lakoss�g a visszah�z�dott t� medr�ben �s a t� egykori partjai k�r�l fogott bele a f�ldm�vel�sbe �s az �llatteny�szt�sbe. 

Az egykori szavanna �s a t� medr�ben kin�v� n�v�nyek drasztikus lelegeltet�se k�vetkezt�ben azonban a helyi �kosziszt�ma is teljesen felborult: a hi�nyz� n�v�nyek imm�ron nem voltak k�pesek a f�ldb�l �s az atmoszf�r�ba visszaforgatni a megfelel� mennyis�g� nedvess�get ahhoz, hogy kialakulhassanak a monszunes�k. A monszunes�k hi�nya miatt egyre radik�lisabban kellett kihaszn�lniuk a k�t nagy foly� illetve a Cs�d-t� imm�ron ut�np�tl�s n�lk�l maradt viz�t: nemcsak k�vetni kezdt�k a visszah�z�d� tavat, de a foly�kon hatalmas er�m�veket illetve �nt�z�rendszereket �p�tettek ki. A meg�lhet�shez �s mez�gazdas�ghoz sz�ks�ges vizet imm�ron a meg nem �jul� v�zforr�sokb�l kellett biztos�tani. 

Kudarcra �t�lt projektek? 

Az egyik legnagyobb ilyen projekt k�ts�gk�v�l a j� harminc �vvel ezel�tt elind�tott D�l-Cs�d �nt�z�si Projekt. Az er�m�vel egybek�t�tt �nt�z�rendszer az eredeti tervek szerint k�zel 700 n�gyzetkilom�ternyi mez�gazdas�gi ter�letet l�tott volna el �nt�z�v�zzel - csakhogy jelenleg a meg�p�tett csatorn�k alig 7 n�gyzetkilom�ternyi ter�letet l�tnak el v�zzel. 

A baj nem is a csatorn�k meg�p�t�s�vel volt: azt nagy beruh�z�sok r�v�n, t�bb sz�z kilom�ter hosszan siker�lt ki�p�teni, csakhogy mire elk�sz�lt a csatornah�l�zat, addigra teljesen leapadt a Cs�d-t� v�zszintje. Kezdetben m�g nagyvonal�an b�ntak a lecsapolt v�zzel: a csatorn�kba an�lk�l eresztett�k bele a t� viz�t, hogy a c�l�llom�sokon ki�p�tett�k volna az �nt�z�shez sz�ks�ges berendez�seket. �gy gyakorlatilag a Cs�d-t� viz�t egyszer�en a sivatag nyelte el a hetvenes �vek k�zep�n. 

A hatalmas �p�tkez�sek �gy egyel�re rossz �mennel kezd�dnek. Pedig a n�gy "tulajdonos" orsz�g most ism�t egy nagy mesters�ges beavatkoz�son t�ri a fej�t: a tervek szerint a Chari foly�hoz viszonylag k�zel es� Kong� foly�b�l k�v�nnak vizet pump�lni a Cs�d-t� egyik legfontosabb ut�np�tl�s�t biztos�t� foly�ba. B�r a n�gy orsz�g �ltal alap�tott Cs�d-medence Bizotts�g m�r �sszeszedte a megval�s�that�s�gi tervekre ford�tand� 2 milli� doll�rt, sokan k�tkedve fogadj�k a tervet. Ugyanis egyr�szt hatalmas �sszegeket kellene ford�tani a duzzaszt� �s az �temel� rendszerek ki�p�t�s�re, m�sr�szt az alapvet� probl�ma csak tov�bb tol�dna m�s helysz�nre, vagyis a Kong� foly� korl�tlan kizsigerel�s�hez vezetne.