A vil�gbajnoks�g el�tt sokan azt gondolt�k, hogy az afrikai rendez�s nagy lehet�s�get jelent a kontinens v�logatottjai sz�m�ra. Gh�n�nak siker�lt is bejutnia a legjobb nyolc k�z�, azonban a t�bbi afrikai egy�ttes azonban elmaradt a v�rakoz�st�l. Nem v�letlen, hogy �ppen a gh�naiak maradtak versenyben.

Az afrikaiak nagyon sok�ig csak epizodist�k voltak a vil�gbajnoks�gokon, de az 1980-as �vekt�l kezdve egyre t�bbsz�r okoztak meglepet�st. Amikor Kamerun 1990-ben kis h�j�n bejutott a legjobb n�gy k�z� (az el�d�nt�ben csak hosszabb�t�sban, k�t er�sen vitathat� g�llal kapott ki Angli�t�l), �ltal�noss� v�lt a n�zet, hogy az afrikaiak hamarosan egyenrang�ak lesznek az eur�pai �s d�l-amerikai v�logatottakkal. Pel� p�ld�ul kijelentette: m�g a 20. sz�zadban lesz afrikai vil�gbajnok. A brazil legenda j�slatai eddig nem nagyon v�ltak val�ra (1994-ben p�ld�ul Kolumbi�t tartotta a leges�lyesebbnek), �s ez a v�lem�nye sem jelentett kiv�telt. Az afrikai vil�gbajnoki c�m eddig csak �lom, s�t, a kameruniak eredm�ny�t sem tudt�k eddig fel�lm�lni a kontinens v�logatottjai.

Szervezetlens�g a p�ly�n k�v�l

Ezzel egy�tt a vil�gbajnoks�g el�tt megint el�t�rbe ker�ltek az afrikai v�logatottak, hiszen a rendez�snek k�sz�nhet�en Afrik�t hat orsz�g k�pviselte a torn�n, amire kor�bban m�g nem volt p�lda (a legut�bbi h�rom Afrika-kup�t megnyert Egyiptom nem is volt k�z�tt�k).

A hat egy�ttes k�z�l a szak�rt�k Nig�ri�t, Elef�ntcsontpartot, Kamerunt �s Gh�n�t is es�lyesnek tartott�k arra, hogy tov�bbmenjen csoportj�b�l, �s a h�zigazda D�l-Afrika is azzal a c�llal v�gott neki a torn�nak, hogy bejusson a legjobb 16 k�z�. Ehhez k�pest csak Asamoah Gyan�k vannak versenyben, Gh�na azonban m�r negyedd�nt�s, ami eddig csak Kamerunnak (1990) �s Szeneg�lnak (2002) siker�lt.

A t�bbi afrikai v�logatott gyeng�bb szerepl�s�re alapvet�en ugyanaz a magyar�zat, ami kor�bban is: a szervezetlens�g �s az egy�niesked� j�t�k. El�bbi nem is annyira a p�ly�n, mint ink�bb azon k�v�l �rhet� tetten: aligha v�letlen, hogy a kontinenst a vil�gbajnoks�gon k�pvisel� hat v�logatottat 2008 eleje �ta �sszesen 18 sz�vets�gi kapit�ny ir�ny�totta.

A politika is belesz�l

Az odaszerz�d� edz�knek nagyon neh�z a dolguk: az elv�r�sok sokszor irre�lisak, �s el�g egyetlen rosszabb eredm�ny ahhoz, hogy menessz�k �ket. "Az afrikai labdar�g�s kr�nikus szervez�si probl�m�kkal k�zd. A politikusok szinte mindenbe beleavatkoznak, mivel a sport�g nagyon n�pszer�, �s �gy akarnak maguknak is n�pszer�s�get szerezni" - jelentette ki Vahid Halilhodzic, akit febru�rban menesztettek az elef�ntcsontparti v�logatott �l�r�l, annak ellen�re, hogy m�sf�l �v alatt csak egyetlen veres�get szenvedett - az viszont az Afrika-kupa negyedd�nt�j�ben volt Alg�ria ellen.

A 2006-os torn�n a tog�i v�logatottat ir�ny�t�, a mostani v�b� selejtez�it pedig a kameruni kispadon kezd�, hatalmas afrikai tapasztalattal rendelkez� Otto Pfister is hasonl�an v�lekedik. "A futballnak olyan nagy a hatalma Afrik�ban, hogy a politikusok teljesen ut�pisztikus eredm�nyeket v�rnak el a csapatt�l. A nig�riai eln�k kijelentette, hogy vil�gbajnoki c�met v�r a csapatt�l. Egyre t�bb a vil�gklasszis afrikai j�t�kos, de a sportvezet�k nem a szakmai tud�suk miatt vannak a posztjukon, hanem politikai okokb�l" - jelentette ki a n�met szakember.

Az egy�n a csapat�rdek el�tt

Mint l�that�, az afrikai orsz�gok rendszerint a k�lf�ldi edz�kben l�tj�k a megold�st: a v�b�n szerepelt v�logatottak k�z�l csak Alg�ri�nak volt hazai mestere Rabah Szadan szem�ly�ben. R�szben ez is politikai okokkal magyar�zhat� (j� n�h�ny orsz�gban a t�rzsek viszony�ra is figyelni kell), de enn�l sokkal fontosabb, hogy az edz�k�pz�s gyermekcip�ben j�r - gyakorlatilag nincs.

A j�t�kosnevel�s ter�n sem jobb a helyzet. Aligha v�letlen, hogy a legt�bb afrikai klasszis, aki eur�pai csapatokban j�tszik, els�sorban a fizikai tulajdons�gaival emelkedik ki: gyors, nagytermet�, er�szakos, legyen sz� csat�rr�l, k�z�pp�ly�sr�l vagy h�tv�dr�l. Halilhodzic szerint ennek amellett, hogy az eur�pai egyes�letek gyakran kifejezetten ezt keresik az afrikai focist�kban, a kontinensen val� k�pz�s az oka: "Hi�nyoznak a kreat�v j�t�kosok, �s szerintem a helyi futballakad�mi�kon nem figyelnek erre el�gg�. De ennek is megvan a gazdas�gi oka: �ltal�ban az a c�l, hogy min�l el�bb el lehessen adni a j�t�kost Eur�p�ba".

Pfister azt �ll�tja, a kameruniak els� vb-selejtez�j�n egy j�t�kos�gyn�k is helyett kapott a kispadon, mindez pedig a focist�k hozz��ll�s�t is befoly�solja. "Mindenki fel akarja h�vni mag�ra a figyelmet, hogy szerezzen egy j� eur�pai szerz�d�st. A legt�bb j�t�kos sz�m�ra az egy�ni siker fontosabb, mint az egy�ttes�, hi�nyzik az igazi csapatszellem, m�rpedig �gy nem lehet sikereket el�rni" - �ll�tja Halilhodzic.

Gh�na utat mutat

Ez pedig t�k�letesen �sszhangban �ll azzal, hogy a 2010-es v�b�n az afrikai csapatok k�z�l �ppen Gh�na szerepelt a legjobban. Nekik nincsen olyan kiemelked� szt�rjuk, mint Didier Drogba az elef�ntcsontpartiakn�l, vagy Samuel Eto'o a kameruniakn�l, ami egyben azt jelenti, hogy a t�bbiek sem felt�tlen�l a szuperklasszist�l v�rj�k a megold�st. Persze a sz�vets�gi kapit�nynak, a szerb Milovan Rajevacnak is meg kellett k�zdenie a fenti probl�m�val: amikor tavaly novemberben h�rom j�t�kosa (Michael Essien, Asamoah Gyan �s Sulley Muntari) indok n�lk�l nem utazott haza az Alg�ria elleni bar�ts�gos m�rk�z�sre, valamennyien 3000 doll�ros p�nzb�ntet�st kaptak, �s amikor Muntari ezt nem fizette be, egyszer�en kihagyta �t az Afrika-kup�ba nevezett keretb�l.

Az Inter k�z�pp�ly�sa k�nytelen volt be�llni a sorba, �s amikor a v�b�n reklam�lt, hogy kev�s j�t�klehet�s�get kap, akkor a sz�vets�g ki�llt a tr�ner mellett - Muntarinak nyilv�nos k�zlem�nyben kellett eln�z�st k�rnie kifakad�s��rt. Kamerunn�l Eto'��k meggy�zt�k Paul le Guent, hogy a m�sodik csoportmeccsen j�tszassa Alexander Songot, Geremit �s Achille Eman�t, illetve v�ltoztasson a taktik�n, ami m�g akkor is az edz� er�lytelens�g�re utal, ha szakmai szempontb�l a j�t�kosoknak volt igazuk.