A kólafa (Cola) a mályvavirágúak (Malvales) rendjének kakaófélék (Sterculiaceae) családjába tartozó trópusi növénynemzetség. A kólafák Afrikában őshonosak, de két fajukat, a C. acuminatát és a C. nitidát a világ legtöbb trópusi vidékén termesztik. A kóladiónak viszonylag magas a koffein-, teobromin- és csersavtartalma. A kóladió 5 cm hosszú, barna, napon szárított magjából készül a kedvelt üdítőital, a kóla. Ez a kóladióból (és ritkán a kólafa leveleiből) kivont ízanyagokat, fűszerolajokat és más aromaanyagokat, karamellszínezéket, cukrot és/vagy szintetikus édesítőszereket, foszforsavat vagy citromsavat, szén-dioxidot, és 86-92 térfogatszázalék vizet tartalmaz. A diabetikus kólákban főként mesterséges aromák és édesítőszerek vannak, víztartalmuk pedig csaknem 100%. Afrikában a kóladiót élénkítőszerként rágják. Az étkezés előtt elrágott apró kóladiódarabkák serkentik az emésztést. Brazíliában és a Karib-tenger térségében a kóladiót természetes drogként fogyasztják mérgezések, másnaposság és hasmenés ellen. Finomított hatóanyagait szívgyógyszerként és a központi idegrendszer működését serkentő szerként használják. Az idős kólafák magassága elérheti a 12-20 m-t, legjobban alacsony fekvésben, homokos vályogtalajon termeszthetők. Örökzöld, bőrnemű leveleik hasábosak, virágaik sárgák. Magvaik húsosak, 2,5-5 cm hosszúak, fehér, barna vagy vörösesszürke foltosak, fanyar ízűek, idővel aromássá válnak.