A k�lafa (Cola) a m�lyvavir�g�ak (Malvales) rendj�nek kaka�f�l�k (Sterculiaceae) csal�dj�ba tartoz� tr�pusi n�v�nynemzets�g. A k�laf�k Afrik�ban �shonosak, de k�t fajukat, a C. acuminat�t �s a C. nitid�t a vil�g legt�bb tr�pusi vid�k�n termesztik. A k�ladi�nak viszonylag magas a koffein-, teobromin- �s csersavtartalma. A k�ladi� 5 cm hossz�, barna, napon sz�r�tott magj�b�l k�sz�l a kedvelt �d�t�ital, a k�la. Ez a k�ladi�b�l (�s ritk�n a k�lafa leveleib�l) kivont �zanyagokat, f�szerolajokat �s m�s aromaanyagokat, karamellsz�nez�ket, cukrot �s/vagy szintetikus �des�t�szereket, foszforsavat vagy citromsavat, sz�n-dioxidot, �s 86-92 t�rfogatsz�zal�k vizet tartalmaz. A diabetikus k�l�kban f�k�nt mesters�ges arom�k �s �des�t�szerek vannak, v�ztartalmuk pedig csaknem 100%. Afrik�ban a k�ladi�t �l�nk�t�szerk�nt r�gj�k. Az �tkez�s el�tt elr�gott apr� k�ladi�darabk�k serkentik az em�szt�st. Braz�li�ban �s a Karib-tenger t�rs�g�ben a k�ladi�t term�szetes drogk�nt fogyasztj�k m�rgez�sek, m�snaposs�g �s hasmen�s ellen. Finom�tott hat�anyagait sz�vgy�gyszerk�nt �s a k�zponti idegrendszer m�k�d�s�t serkent� szerk�nt haszn�lj�k. Az id�s k�laf�k magass�ga el�rheti a 12-20 m-t, legjobban alacsony fekv�sben, homokos v�lyogtalajon termeszthet�k. �r�kz�ld, b�rnem� leveleik has�bosak, vir�gaik s�rg�k. Magvaik h�sosak, 2,5-5 cm hossz�ak, feh�r, barna vagy v�r�sessz�rke foltosak, fanyar �z�ek, id�vel arom�ss� v�lnak.