Papiruszn�d, pap�rs�s (g�r. pap�rosz, thib�, lat. Cyperus papyrus): a palkaf�l�k csal�dj�ba tartoz� n�v�ny. A n�v szakmailag t�ves, mert a Cyperus nemzets�g nem n�d (Phragmites), nem is s�s (Carex), hanem palka, a n�v teh�t helyesen pap�rpalka lenne. - Rokon fajai a f�ldimandula, k�v�gy�k�r, csemegepalka, tarackjainak di��z�, mandulaform�j�, ehet� gum�j�b�l k�v�p�tl� k�sz�lt a mediterr�n orsz�gokban; a n�biai pap�rs�s N�bi�ban a Feh�r-N�lus partvid�k�nek jelegzetes alfaja; a palesztin pap�rs�s a Hule-t� partvid�k�n �l� fajta; a sz�riai palka szilva nagys�g�, f�szeres illat�, gy�r�s t�k�je az izzaszt� �s �l�nk�t� „keleti ciprusgy�k�r”. - A v�z fenek�n vastag v�zszintes gy�kt�rzseib�l erednek a magasra ny�l� vir�gtart� sz�rak, valamint a lefut� gy�kerek. 2-5 m magasra n�v�, 5-10 cm-es t��tm�r�j� lev�ltelen, s�t�tz�ld sz�rainak v�g�n rozett�san erednek lel�g� sz�las, nagy erny�szer� fejben csoportosult levelei �s vir�gzata. A → n�ddal ellent�tben sz�ra h�romsz�g�, nem b�tyk�s, nem �reges; lev�lh�velye z�rt; a vir�gtakar� sert�kk� cs�kev�nyesedett, vir�gzata egyivar� vir�gokb�l �ll� t�bbsz�r�sen �sszetett f�z�r, term�se makkocska. K�sz�lt bel�le cs�nak, tutaj, kos�r, k�t�l, vitorla, cip�, fonott b�tor. Felhaszn�lt�k az egyszer�bb �p�tkez�sekn�l, s�t fa hi�ny�ban t�zel�anyagnak is. Igazi �rt�k�t azonban a → papiruszgy�rt�s adta meg. - A bibliai id�kben a eg�sz N�lus ment�n d�san vir�gzott. Palesztin�ban a Hule- �s a Genez�reti-t� k�z�tt ter�lt el az a 10 mf hossz� mocs�r, amelynek a korabeli utaz�k le�r�sa szerint �thatolhatatlan ingov�ny�t nagyr�szt ~ bor�totta. Az 1930-as �vekben a Fels�-Jord�n partvid�k�n m�g v�gig s�r� boz�tot k�pezett. - Az eredeti n�lusi t�pusfaj 2000-re teljesen kipusztult, �s csak helyi fajt�i �lnek kis v�dett csoportokban N�bi�ban �s a Feh�r-N�lus ment�n, valamint a rohamosan cs�kken� Hule-t� partvid�k�n. Siracusa (Szic�lia) mellett l�that� a faj term�szetes �llom�ny�nak utols� eu. maradv�nya. - A s�rg�sbarna vir�gos sz�r�t az egyiptomiak magukkal vitt�k a templomi szertart�sokra, hogy isteneiket d�sz�ts�k vele. K�s�bb a b�tor, h�sies dolgot cselekv� embereiket is vele koszor�zt�k meg. �mon szent n�v�nyek�nt a mindentud�s, a tudom�ny �s fejl�d�s nyugat-�zsiai jelk�pe lett. Az �r�k �rt�k� b�lcsess�geket finom papirusztekercsekre �rt�k, a h�tk�znapi �zeneteket fat�bl�ra vagy durva �llatb�r�kre.