A majomkenyrfa vagy baobabfa (Adansonia digitata) a ktszikek (Magnoliopsida) osztlyba a mlyvavirgak (Malvales) rendjbe s a mlyvaflk csaldjba tartoz faj. Az afrikai fves szavannn a fatermet nvnyeket a magnyosan l majomkenyrfa kpviseli. Szlanknt nnek, a 4000-5000 ves kort is meglhetik. Trzsk kerlete 20-25 mter. Lombozatuk ritks, alatta egy egsz nyj delelhet. gaik vzszintesen sztterlnek. A nagy virgaikbl fejld, uborka alak termsk a majmok kedvenc csemegje. Innen kaptk a fk a nevket is. A majomkenyrft a helybeliek baobabnak is nevezik. Duzzadt trzsben, gaiban trolja az ess vszakban hullott csapadkot. A 15–20 cm hossz termst bort kemny hj az rs sorn elfolysodik. A terms hsa cukortartalm, az ember szmra is ehet. A baobabnak sok zsrt tartalmaz magja szintn fogyaszthat. A virga jszaka nylik.
|