A mad�rs�ska (Oxalis) a val�di k�tszik�ek (eudicots) k�z� tartoz� mad�rs�skaf�l�k (Oxalidaceae) oszt�ly�nak �s egy�ttal a mad�rs�ska-vir�g�ak (Oxalidales) rendj�nek n�vad� nemzets�ge. A rend 900 faj�b�l 800 tartozik ide.

T�k�je gum�s, levele 3-4 �g�, a f�nyingerekre reag�l. Vir�ga s�rga vagy feh�r, �ttag�. A term�s tokja h�rty�s, �trekesz�, azon bel�l a magnak m�g k�l�n h�sos, �retten rugalmasan felpattan� h�ja is van.

Sz�ra, levelei a benn�k felhalmoz�d� kalcium-oxal�t krist�lyokt�l savanyk�s �z�ek, amint erre a „s�sdi” n�v is utal. M�sik k�t n�pi nev�t (heres�ska, l�heres�ska) a l�her��hez hasonl� alak� �s �ll�s� leveleir�l kapta. Az �kori kelta, illetve germ�n kult�r�ban ez a n�v�ny volt a szerencse szimb�luma, �s csak miut�n a t�meges erd�irt�sok drasztikusan megritk�tott�k �llom�ny�t, akkor vette �t t�le ezt a szerepet a l�here (Trifolium repens).

A mintegy 220 faj t�bbs�ge Afrika d�li r�sz�n �s Amerik�ban terem; n�lunk csak n�h�ny honos:

• erdei mad�rs�ska (Oxalis acetosella L., 1753)
• parlagi mad�rs�ska (Oxalis dillenii)
• s�rga mad�rs�ska (Oxalis fontana)
• szerencsehere (Oxalis deppei)
• sz�rke mad�rs�ska (Oxalis corniculata)