A madársóska (Oxalis) a valódi kétszikűek (eudicots) közé tartozó madársóskafélék (Oxalidaceae) osztályának és egyúttal a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjének névadó nemzetsége. A rend 900 fajából 800 tartozik ide.
Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. Virága sárga vagy fehér, öttagú. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.
Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiról kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak miután a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították állományát, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere (Trifolium repens).
A mintegy 220 faj többsége Afrika déli részén és Amerikában terem; nálunk csak néhány honos:
- erdei madársóska (Oxalis acetosella L., 1753)
- parlagi madársóska (Oxalis dillenii)
- sárga madársóska (Oxalis fontana)
- szerencsehere (Oxalis deppei)
- szürke madársóska (Oxalis corniculata)
|