Helytelenül "fokföldi ibolyá" -nak isnerik, de valódi hazája nem Fokföld, hanem Délkelet-Afrika, főként Tanzánia területe /Tanganyika/. Alakja. Alacsony, szétterülő, tőlevélrózsás évelő növény. Nyeles levelei húsosak, kb. 5-8 cm hosszúak, széles tojásdad alakúak, fénylő sötétzöld színűek, felületét lágy szőrök borítják, a levélfonák pedig vöröses színű. Virágai tőkocsányon, a levelek fölé emelkedve kis csoportban, bogernyővirágzatban nyílnak. A szirmok csak a tövüknél, röviden forrtak, a szétterülő 5 cimpa csaknem kerekded, kékesibolya színű, a pozók pedig élénk világossárgák. Sok kertészeti fajtáját termesztik, a fehértől a rózsaszínűn és a piroson keresztül a sötét-bíboribolya színig, a virág pedig lehet egyszerű vagy telt, részben fodros szirommal. Igénye. Kedveli a párás levegőt, de jól tűri a szobalevegőt is. Hőmérséklet igénye 18-22 c fok. Világos helyen tartsuk, érje napfény is, mert ez kedvező a virágzásra, sőt kevés fényben rendszerint nem is virágzik. Tavasztól őszig azonban a nagyon erős napsugárzástól védeni kell, mert félárnyékot kedvelő növény. Rendszeresen öntözzük, talaja ne száradjon ki, ha lehet a vizet alúlról felszívatva locsoljunk, mert a levele könnyen megfoltosodik. Átültetéséhez tápdús, laza szerkezetű, kissé savanyú földet használjunk. Tipp. Szaporíthatjuk egyszerűen levéldugványról.